A Hubble ürteleszkóp esete ( és az, hogy ezt miért mesélem el )

A Hubble a Föld körül

2011 / XI. szám 6:29 PM

TiT melléklet a nép egyszerü gyermekeinek nyelvén

Elöszó:

Miután a szellemi leterheltségem igen igen gyér, az idöm egy részét (leendö) irói munkásságom fejlesztésére forditom. Ennek egyik szüleménye éppen az alábbi tudományos ismeretterjesztö melléklet, természetesen a kommentjeimmel és a rosszindulatú megjegyzéseimmel. Ezek nélkül ki olvasná az irásaimat?

A Hubble ür teleszkóp nem egy uj keletü ötlet, majd 44 évet kellett várni, amig a technologia és a tudomány oda jutott, hogy az emberiség távcsövet tudjon küldeni az ürbe.

- Hát tisztelt Birónö, ez bizony ugy hülyeség, ahogy van! - mondom szerényen.
Jelzem. Az emberiség több száz távcsövet keringet a föld körül, azért hogy magát és föleg egymást kukkolja. 

Arra kellett várni 44 évet, hogy legyen végre egy olyan is, amelyik az eget kutatja.

A Hubble persze nem csak foto optikai eszközökkel kutat, a látható fény tartományában, hanem infravörös, ultraviola és szinte már a teljes sprektumában a fénynek. Magát a távcsövet radio kommunikációs uton irányitják, Greenbeltböl, Marylandben.

Lehetséges fekete lyuk

1966 –ban a Yale Egyetemen ücsörgött egy professzor, nevezett Lyman Spitzer, és azon meditált, hogyan lehetne kiküszöbölni azt a problémát, hogy a Földröl készitett optikai felvételek ne legyenek sem homályosan, se ne torzitsanak, meg a fény szennyezés se barmoljon bele a képekbe. Mindezt papirra is vetette, a következö cimmel: „Földön kivüli távcsö elönyei a csillagászatban”.  

Nagy sikere lett. Föleg a  katonáknál.

Kövbevetöleg jegyzem meg, hogy kaptam egy olasz lakótársat a házba, aki még nálam is öregebb majom. Cortina d’Ampezzoból származik. Na, ez a Maximilian nevü csokker tartott fel ezidáig, hogy korrepetáljam a canadai légtér szerkezetböl. Kicsit ÖFE ( Öreg Faszok Egyesülete ) jellege van a háznak, szerintem a spanyol, aki fiatalabb nálunk egy tizessel, ezért is nem jelentkezik napok óta. Vagy a nöit hajtja, hogy aláirják neki a Common Low-t, nehogy vissza kelljen mennie Spanyolországba. Ott ugyanis a hárpia növére várja, aki 3 éve tólja zsetonnal.

Nebula radar és optikai kép

Ez a Spitzer nevü professzor bácsi fel is lett kérve, hogy akkor vezesse már az Amerikai Tudományos Akadémiának azt az ad hoc bizottságát, ami erröl a problémáról elmélkedik. A Bizottság pedig 1969-ben, szolid 3 év megfeszitett gondolkodás után közzé is tette a nézeteit egy tanulmányban, „Nagy méretü ür teleszkópok tudományos felhasználása” cimmel.

 Az események azonban két szálon futottak. Tudnillik e közben, már az 1960-as évektöl, a NASA,  egy Wember von Braun nevü rakéta tudóssal karöltve próbálta kidolgozni, hogyan is lehetne egy nagy méretü teleszköpot az ürbe juttatni.  Nem esküszöm arra, hogy Mr. Wember esetleg nem a Birodalmi Németországból importált tudós volt-e, mint ahogy arra sem, hogy a buliba nem rakott-e lovét a Pentagon. Amikor aztán elkezdték a Space Shuttle koncepción mókolni, uj lendületet kapott az elképzelés. 

1971 –ben a NASA, gondolom valami kis apró pénzért rendelt egy uj megvalósithatósági tanulmányt. Erre valaki kiszámolta, hogy ez a buli kb. 400-500 millió dollárba kerülne, mire 1975 –ben a Fehár Ház erre szakosodott al-bizottsága mondta, hogy huzzanank a vérbe, vagy occsósitsák a tervet.  Erre aztán lett 2 év szünet. 1977-re a NASA együtt müködve az Európai Ürkutatási Hivatallal már lényegesen kisebb nap-cellákat tudott épiteni, és igy csökkenteni tudta a tükör méretét, ugyhogy a Kongresszus elfogadta a szolid 200 millió dolláros költségvetést. 

Elindult a project.

Spirál galaxis

A klasszikus módon kiirták a közbeszerzést, kifizették a tiz – cca. harminc százalék alkotmányos költségeket elöre a Király anti-korrupciós begyüjtöinek... Huh bocs, ez egy másik világ. 

Tehát a projectet 2 cég nyerte, az egyik a Perkin-Elmer tükör gyár volt, váratlan fordulattal ök csinálták a tükröt és az optikákat, a másik pedig Lokheed Rakéta és Ürtechnologiai Vállalat volt, az ö feladtuk volt a tükör köré teleszkópot épiteni. Az ESRO ( az Európai Ürkutatási Hivatal ) pedig csinálta a villanyt, a napelemeket és a belsö rendszereket, amik a keringéshez kellenek. A Perkin-Elmer, a tükröt simán összeütötte 1981-re, de az optikával nem készült el  1984-re se, de 1985-re igen. Gondolom nagy kötbérezés nem volt, ez nem egy olyan melo, aminél lehet tudni, mikorra lesz kész.

1983-ban, miután már ugy tünt kész lessz a cucc, elnevezték Edwin P. Hubble-ról, aki mellesleg elöször találta ki, hogy az Univerzum tágul, meg még néhány sületlenséget közre adott a galaxisokról is.

Ezt az 1983-at, mint várható elkészülési idöt  a NASA annyira komolyan vette, hogy bookolt is helyet a Space Shuttle-on ( a másik ügyosztályon ), de aztán a szállitás elmaradt. Helyette 1986 Január 28.-án a Challanger, az „O” gyürük rugalmatlansága miatt, a fellövés utáni 52. másodpercben felrobbant. Ettöl ugye megállt a Space Shuttle program 3 évre, és néhány embert seggbe rugtak a NASA-ban. Végül is 1990 április 24.-én a Discovery benyelte a mintegy 11 tonnás Hubble-t és Föld körüli pályára állitotta. 

Hurrá repülünk. Jöhetnek a fotók. Töltsed Sanyi lefele a képeket. Gyia.

De nem jöttek. Illetve jöttek, de a képek homályosak voltak. Nagyon.

Az apropója ennek az egésznek itt van.  Ez a kis kaland, mire mindenki megkapta azt ami az övé a buliból, volt vagy 1,5 yard USD, ahogy Bankár barátom mondaná. Erre fellövik ezt a kis értékü 11 tonnás kamcsit az ürbe és kiderül róla, hogy az egy kalap szar. Ennek a projectnek nyilván volt egy vezetöje. Nem tartozhatott hozzá csak max. néhány száz ember, meg néhány száz alvállalkozó. De neki is volt egy fönöke legalább, a NASA mindenkori igazgatója, akinek meg nyilván a Kongresszusban, meg az Elnök körül kellett hogy szintén legyen egy gazdája. Aki a pórázát tartja. Mert mindenkinek tartja valaki a pórázát.

Ül a project leader az irodájában, a vezetö aszisztens beszól telefonon, hogy a Müszaki Igazgató kér azonnali meghallgatást. Bejön, és kisebb -nagyobb fejvakarás után de kinyögi, a Hubble egy rakás szar. 1,5 yardért. Titokban még tartanak egy meetinget, meg mégegyet, meg mégegyet. Aztán a project leader rádöbben a köverkezökre, be kell mennie a NASA igazgatójához, és közölnie kell vele, hogy amit a Discovery felvitt az ürbe, az egy kalap szar, 1,5 yardért.  

Na ez a Pepsi feeling ecsém.  Ez is.

Na, az én helikopteres történetem is most egy ilyen story-vá kezd válni. Klassz, szép, meg minden, de egy kalap szart nem ér. De jól éreztük magunkat és jó drága volt. Basszus.

A Neptun

A NASA-ban elindult a gépezet. Csodálatra méltó módón lehetett ledokumentálva az egész, ha viszonylag hamar kiderült, az elsödleges tükör nem elég homoru, mert a gyártásnál használt eszközt rosszul kalibrálták. 

( Joy benézte.  )

Elindult a probléma megoldó gépezet. Lehozni nem lehetett, mert nem ugy lett kitalálva. Egy ideig az is felmerült, hogy a 11 tonnányi vasat simán lehuzzák az atmoszférában. De ült ott egy inteligensebb egyed és mondta, hogy talán nem kellene ekkora királynak lenni. Meg esetleg valaki megkérdezheti, hogy a T. adófizetök pénzét miért cseszik el ilyen játékokra. stb.

Aztán valaki elöállt a hihetetlen benchmark ötlettel:

- Szemüveget rá, ha homályosan lát! – és ez nem vicc. 1993-ban felvittek 2 pár lencsét, amivel korrigálták a Hubble rövid látását. Ha jól tudom, szolid fél yardos kis szemcsi volt, plus extrák. Fel kellett vinni, bele kellett csinálni, stb.

Innen már siker a story, 1997-ben, ha már a Space Shuttle arra járt, tuningoltak rajta egy közeli infrared kamerával, 1999-ben kicserélték a 6 giroszkópot, majd 2002-ben kompletten kicserélték a kamerát benne.

Gondolat ébresztönek néhány technikai nehézség cimszavakban: adatátviteli sávszélesség, hömérséklet ingadozás, tükör és lencse koszolódás és takaritás, stabilizáció, a CCD-k érzékenysége a kozmikus sugárzásra, stb.

Orgy(c)